Mogwai: Take me somewhere nice

Üvegbúra. Vákuum. Ken Wong: Mistaken identity, Az illusztráció. Bizonyára látható vagyok, de nincs hozzám bejárat. Kilátok, de nincs kijárás. Nem látok kijáratot. Szélcsend. Magzatpóz. Megint nincs gravitáció. Úgy megyek hazafelé, hogy a kőkockákra koncentrálok a lábam alatt. Jó gyalogolni. Jó lenne addig hallgatni, míg moha lepi be a hangszálaimat. Nem jó nekem. Nem is rossz. Csak fel vagyok függesztve. Megállt bennem az idő, a világ. Nem történik semmi körülöttem. Bennem történik a Semmi. Buborékban vagyok. Körülötte(m) bizonyára zajlik az Univerzum. (Vagy bár valami.)

Mennyit bírsz?

Sötét, nehéz, majdnem szuicid gondolatok merültek fel bennem mostanság. Biztosan van rájuk magyarázat, de én nem találom. Talán nem is keresem. Helyette képeket pörgetek. És zenét hallgatok. Arról, hogy mi minden elmúlik, begyógyul. Arról, hogy mi mindent ki lehet bírni. Úgy is, hogy nem értjük, mivégre vagyunk (5:25-től).

Bővebben…

Jeff Buckley: Hallelujah

Ezt a feldolgozást, pont ezt. Hallgatom most és mindörökké. Ámen.

Annyi minden miatt! Ennek a dalnak az életemben már története van. És én azt most elmondom. Vigyázat, töredékes! Bővebben…

csak mosolyogj bele a fiókba

Hogy mi is (az a) boldogság. Erre kérdezett rá minap valaki, akit nagyra értékelek. Ezért is szerettem volna neki válaszolni. Meg azért is, mert engem is foglalkoztat ám a kérdés. (Mert hát kit nem?) Meg tudom válaszolni. Az más kérdés, hogy bonyolult lesz a fejtegetés, esetleg irreleváns az eredmény, és talán a folyamat is fölösleges. Nem tudom megválaszolni, ugyanakkor. Nem hiszem, hogy valaha valaki is meg tudta volna válaszolni. Globálisan, örökérvényűen semmiképpen. Ki-ki a maga válaszára jutott, ha jutott. Hát lássuk akkor. Lássunk hozzá. Bővebben…

Ne, ne, ne!

Ha egy nő teste és lelke éhes és zenével működik, valamint peteérése van, ne, ne, ne hallgasson férfit gitározni (de hogy!). Húron fog pendülni.

Anyám, borogass!

Tegnap cserbenhagyott az autóm a város egyik legforgalmasabb, totál bedugult útvonalán. A villamossíneken. Gáz. Két ember segített. A villamosvezető, aki kitolta az autómat a járdára, mert így továbbmehetett. És egy ex, aki autómentő kontaktot küldött, mert őt hívtam fel. (Gáz.) Az anyám is segített, ímmel is, meg ámmal is. (Gáz.)

Ma lett egy új ismerősöm a kék oldalon. Fontosnak tartotta megosztani velem, hogy ezelőtt mintegy 20 évvel éppen előtte szálltam fel a buszra, mire ő wow. És azóta is. Mellesleg hány éves a kislányom?

Wow. Nem, hogy azt nem értem, hová tart ez a világ, hanem azt sem, hová tartok én. Hacsak nem ki. (Há’ ki, há’ én.)

Lapzárta utáni értesülés: az autó nem halt meg, csak üzemanyag nélkül maradt. Wow. Engedd meg, hogy gratuláljak.